-Adele,kelj fel!!! – suttogta Niall – Nem tudsz
átverni,tudom,hogy fent vagy.
Direkt nem válaszoltam,meg sem mozdultam.
-Jól van,te akartad.
Lerántotta rólam a takarót,benyúlt a pólóm alá és a jéghideg
kezét a hátamra nyomta.
-Ááh,ne már. – visítottam,majd elnevettem magam.
-Látod,így jár az aki nem kel fel időben. – nevetett
gúnyosan.
-Haha,nagyon vicces vagy. – duzzogtam és ráhúztam a fejemre
a párnát.
-Nem jön be a mű durci. – nevetett és a hátamra fordított.
Közel hajolt hozzám és úgy folytatta.
-Kérlek,kelj fel. Elviszlek ebédelni.
-Jó,de még mindig itt vagyok és már 11 óra. – néztem fel a
falon lógó órára.
-Egy óra csak elég,hogy elkészülj,nem?
-Talán. – kacsintottam.
-Akkor tünés fürdeni. – megcsikizte a hasam,amitől egyből
kiugrottam az ágyból.
-Megyek már,csak ne csikizz halálra. – nevettem.
-Valamit nem felejtettél el?
-Mire gondolsz? – kérdeztem vissza a fürdőajtónak
támaszkodva.
Ő csak felállt,közelebb nyomott az ajtóhoz és megcsókolt.
Keze óvatosan simította végig a combomat.
-Kicsinálsz a reggeli csókoddal;ugye tudod? – éreztem,hogy a
szívem egyre gyorsabban kalimpál és mindjárt kiugrik a helyéről. Levegőt is
alig kaptam.
-Akarlak. – súgta és az ágy felé kezdtünk lépkedni.
Bedöntött az ágyba ; én csak mohón lehúztam róla a pólót,majd ő is az enyémet.
Megfogta és eldobta a szoba másik felébe.
-Köszönöm,de nem kellett volna. – nevetett fel Louis –
Bocsi,hogy megzavartalak benneteket.
-Nálatok nem szokás kopogni!? – kérdezte Niall.
-Jó,bocs. Azt hittem elintéztétek este.
-Tűnj már el!!
-Itt se vagyok. - kilépett a szobából és halkan becsukta az
ajtót,ahogy ki is nyitotta.
-Annyira sajnálom. – sóhajtott Niall.
-Semmi baj,majd máskor. – kibújtam ki alóla és bevetettem
magam a fürdőbe.
***
-Áruld már,el hogy hova viszel!!! Nincs a környéken olyan
különleges étterem se ami miatt be kellett volna kötni a szemem.
-Betudod fogni egy kicsit? Mióta elindultunk be nem áll a
szád. – nevetett és óvatosan a kezemre csapott,ami már megint a kendőnél járt.
-Jól van na.
-Egyébként megérkeztünk. – állította le az autó motorját.
-Na végre!
Kiszállt és kinyitotta nekem az ajtót. Óvatosan
kiszálltam,mivel még mindig be volt kötve a szemem. Megfogta Niall a
hajam,félretűrte és kibontotta a csomót. A kendő végre lekerült rólam és
kinyitottam a szemem.
-Ez…csodálatos. – néztem körbe a kikötőben és az előttünk
álló hajóra tévedt a tekintetem.
-Hölgyem. – fogta meg a kezem és felsegített a lépcsőn.
-Hirtelen milyen úriember lettél. – nevettem és már fent
voltunk a fedélzeten. Egy asztal állt középen,szépen megterítve,közepén egy
csokor virággal. Kihúzta nekem a széket és leültem.
-Egy pillanat. – sietett a vezetőfülke felé. A hajó
elindult,körülbelül öt perc után egy csendes kis öbölben voltunk.
-Nem találok szavakat. – mondtam még mindig elvarázsolva.
-Egyébként remélem ízlik,majd ; én főztem. – mosolygott
büszkén.
-Te olyat is tudsz? – nevettem el magam.
-Remélem. – mosolygott.
-Nagyon finom! – mosolyogtam még mindig teli szájjal.
-Mernél mást mondani? – nevetett.
-De tényleg.
Miután megettünk mindent egy közeli szigetre mentünk.
Mezítláb sétáltunk a forró homokban.
-Tegnap láttam,hogy nyitva hagytad a zongorát és megtaláltam
a kottát is amit írtál. Majd eljátszod nekem? – ült le egy farönkre és
belehúzott az ölébe.
-Nem lett jót,szóval ne is álmodj róla. – nevettem.
-Ne csináld ezt. Eljátszottam és szerintem tehetséges vagy.
-Jól van. Meggyőztél,de csak neked.
-Tökéletes.
-Nem is! – megcsókoltam – Na ez tökéletes.
-Annyira bolond vagy.
-Lehet. – vontam meg a vállam és bájosan rámosolyogtam.
***
-Sziasztok! – léptünk be a házba olyan 5 óra körül.
-Jó hosszú ebédre sikeredett. – tette szóvá Zayn köszönés
helyett.
-Többiek hol vannak? – kérdeztem.
-Harry kihozta Robint a kórházból,most fent vannak a
szobában. Liam Danielle-el van , Louis meg kint ásztatja a valagát a
medencében. – nevetett.
-Köszi. - gyorsan felsiettem az emeletre Robinhoz. Kopogtam
és bementem. Gondolom a kapcsolatukról mesélt neki Harry,mert Robin csak
vigyorgott,mint valami idióta.
-Szia Adele! – ugrott a nyakamba.
-Látom minden rendben. – mosolyogtam elégedetten és vetettem
egy pillantást Harryre,aki ezt egy apró bólintással helyeselte.
-Képzeld el,Harry is mindent elmesélt ,akárcsak te. Most már
kezdek visszaemlékezni a dolgokra.
-Örömmel hallom,de nem zavarok tovább. – kiléptem a szobából
és visszamentem a sajátunkba.
Niall egy szál „ádámkosztümben” flangált,amikor benyitottam.
-Te mit művelsz? – kérdeztem kicsit zavarban.
-Keresem a fürdőgatyámat. – nevetett és nem igazán jött
zavarba – Na meg van! Itt a te fürdőruhád is.
-Oké. Ide dobod? – szerencsésen elkaptam és elkezdtem
levenni a pólóm. Niall közelebb lépett hozzám ; már a fürdőnadrágjában virítva.
-Segítek. – megpuszilt és megfordított. Kicsit ügyetlenül
kikapcsolta a melltartómat,majd ujjait végighúzta a gerincem mentén. Egy
pillanatra megállt a lélegzetem és a vér is gyorsabban lüktetett bennem.
Feladta rám a bikinifelsőt és elkezdte letolni a nadrágomat. Elöntött a
forróság,amikor keze a bugyim szélét fogta. Azt sem tudtam,hogy vegyek
levegőt,mindenem remegett. Egy hirtelen,de annál gyengédebb mozdulattal lehúzta
rólam és felkötötte az oldalt madzagos fürdőbugyimat.
-Kész is. – lehelt egy csókot a nyakamra.
-Imádlak. – megfordultam és ajkainkat összetapasztottam.
Először éreztem azt,hogy megszűnt minden,nem számít semmi amíg mi itt vagyunk
egymásnak.
Miután visszaestem a földre kézen fogtam Niallt és
elindultunk az udvarra. Már a nappaliban hallottuk a két srác nevetését.
Kiléptünk és megpillantottuk Louist és Zaynt a medencében elég részegen ; és a
szanaszét dobált piásüvegeket.
-Iszunk mi is? – dobtam egy sejtelmes mosolyt Niall felé.
-Felőlem. – vonta meg vállát és töltött egy pohárral.
Mondanom sem kell,hogy az elsőt követte a második,majd a harmadik,negyedik…
Arra lettem figyelmes,hogy Harry karjaiban vagyok.
-Te meg mit csinálsz? – kérdeztem heherészve.
-Felviszlek a szobádba. Borzalmasan be vagytok nyomva mind a
négyen.
-És hol van Niell…vagy Niall? Igen,azt hiszem Niall.
-Neki még sikerült a saját lábán felmennie.
Harry dühösen berúgta a szobánk ajtaját és letett az ágyra
Niall mellé. Betakart mind kettőnket és kiviharzott a szobából.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése