2012. augusztus 25., szombat

58. fejezet - Semmi különleges


-A két üzenet… Lehet,hogy nem értetted meg,de nem baj mert most elmondom. Adele… Én…

Vettem egy mély levegőt és becsuktam a szemeim. Hagytam,hogy Niall folytassa.
-Örökké szeretni foglak. – elengedte a kezem és hallottam,hogy valamit keres. Nem bírtam a sötétséget nézni. Kinyitottam a szemem. Még mindig előttem térdelt egy ékszeres dobozzal a kezében. Húzza az időt… Lassan felnyitotta a masnis dobozt. A benne lévő gyémánt gyűrűt csiga lassúsággal húzta fel a gyűrűsujjamra. Felállt. Megfogta mind két kezemet. Mélyen egymás szemébe néztünk.


-Nyugodj meg. – suttogott.
Én csak elkezdtem pityeregni. Közben mosolyogtam,szóval nem hiszem,hogy ez rossz dolog.
-Valamit kihagytál.
-Mire gondolsz?
-Arra a hivatalos részre…
-Még nem kérem meg a kezed. – nevetett – Tudom,hogy nem állsz készen rá.
-Komolyan azt hittem…
Nem tudtam folytatni,mivel puha ajkait az enyémekre nyomta. Teljesen másképp csókolt,mint máskor. Gyengéd volt,mégis tele szenvedéllyel. Lassan eltávolodott tőlem és megsimította a hajam.
-Ha készen állsz… Majd szólj!
-Köszönöm. – mosolyogtam és magamhoz öleltem.
-Nézd! – tolt el magától. Kezét követve tekintetem egy távoli szigetre siklott.
-Csak nem?
-De igen! – mosolygott féloldalasan – Megérkeztünk.
-Még mindig hihetetlen.
Csak csendben megfogta a kezem és vissza mentünk az asztalokhoz.
***


-Az elkövetkezendő egy hét csak a miénk az álmok szigetén. – vigyorgott Niall. Kézen fogva sétáltunk végig a stégen,majd beléptünk a házba.
-Hát én még mindig nem hiszem el,hogy ez a valóság… - forgattam a fejem jobbra-balra. A hálószoba ablaka egyenesen a tengerre nézett. A szoba falai krém színűek voltak,díszes tapétával. Középen állt egy antik hatású franciaágy. Mindkét oldalán éjjeli szekrénnyel. Az ággyal szemben volt a házi mozi rendszer. A szobából nyílt két ajtó. Az egyik egy hatalmas gardróbba vezetett,a másik pedig a fürdőbe. 


Félhomály volt… Csak gyertyák égtek a kád szélén. A kis helységet elárasztotta a rózsa és a hab fürdő kellemes illata. Lassan két kéz csúszott a csípőmre.
-Meglepetés! – suttogta a nyakamba Niall.
-Olyan érzésem van,mintha nem is nyaralni hoztál volna.
-Még nem kértem meg a kezed.
-Pedig nekem nagyon úgy jön le.
-Hiszen pont te mondtad,hogy a hivatalos rész kimaradt.
-Akkor mi ez az egész?
-Csak az,hogy eddig szenvedtem,mert nem nézhettem a szemedbe,nem csókolhattalak. És most szeretnélek érezni,és tudni,hogy élsz. Csak egy kis romantika…
-Szeretlek.
-Na végre… - kuncogott – Én is szeretlek.
Lassan levette rólam a pólót,majd a melltartót. Közben apró puszikat nyomott a nyakamra. Később az ő ruhái is távoztak és pucéran ültünk egymással szemben a kádban.
-Még sose csináltam ilyet. – nevettem és szétkentem a felsőtestén egy adag tus fürdőt.
-Akkor én vagyok az első? Hú de izgi.
-Ne gúnyolódj! – nyújtottam ki rá a nyelvem.
-Jól van na. – mosolygott és megfordított,így háttal voltam neki. Bevizezte a hajamat,majd lassú,kör-körös mozdulatokkal masszírozni kezdte a fejemet. Isteni érzés volt,amit nem tartottam magamban.
-Halkabban,mert a végén még félre értik.
-Hidd el… Nem zavar.
Több mint egy óra után sikerült kimásznunk a kádból. Megtörölköztünk és elindultunk a partra. Az egész délutánt napozással és koktélozással töltöttük. Igazából semmi különlegeset nem csináltunk azon kívül,hogy a Bahamákon süttettük magunkat. És kaptam egy méreg drága gyémánt gyűrűt,ha azt vesszük a semmiért.
Most tényleg király lánynak érzem magam…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése