38. fejezet - Barátság extrákkal!?

Gondolataimat Lexi nevetése szakította félbe. Fénysebességgel fordultam hátra. Mit csinál ő még mindig itt?

-Jó reggelt! – köszöntöttem őket és szemem Zaynre siklott. Most már értem…

-Neked is kis csaj! – lépett oda hozzám Zayn és arcon puszilt. Most akkor mi van!?

-Ti most…?

-Igen! Együtt vagyunk. – örvendezett barát nőm.

-Sok boldogságot nektek! – erőltettem egy mosolyt. Olyan zűrzavaros minden. Zayn és Lexi együtt vannak. Zayn kiszívott nyakából ítélve túlságosan is… Harryt sem értem. Sose volt ilyen. A családom is elég gáz…

Magukra hagytam őket és befészkeltem magam a nappaliban egy kényelmes fotelba. Egy ideig néztem,ahogy Louis velem szemben alszik a kanapén. Nem bírtam tovább. Rávetettem magam és elkezdtem ugrálni rajta és üvölteni.

-LOUUIS!!! KELJ már fe… - elment a hangom és éles fájdalom nyilallt a torkomba. Ezt nem hiszem el. Pont most kell betegnek lennem!? Loui elkezdett mocorogni és unott nyögésekkel felkelt. Ekkor észre vettem agyon karmolt hátát.

-Veled meg mi történt? – suttogtam.

-Nem tudom. – ráhúzta a pólóját és megfordult alattam. Leszálltam róla és leültem mellé. Egy ideig csak néztük egymást döbbent fejjel. Kemény estéje volt mindenkinek – úgy érzem.

-Fel megyek. – mondtam kicsit rekedten. Erre csak bólintott én meg felrohantam Niallhoz. Berontottam a szobánkba,de egy kicsit megtorpantam. Harry ült az ágyon,de szerelmemet sehol nem láttam. Rám nézett,és valami furcsa fényt láttam a szemeiben. Halványan elmosolyodott és megütögette a mellette lévő szabad felületet – jelezve,hogy üljek le. Becsuktam magam mögött az ajtót és letelepedtem mellé.

-Azt hiszem tegnap nagyon nagy baromságot csináltam… - kezdett bele.

- Mégis mit műveltél?

-Nem emlékszem teljesen,de azt hiszem,hogy… - nem tudta befejezni,mert Niall benyitott kezében 3 DVD-vel.

-Meghoztam őket,de szerintem semmi okod aggódni. – nevetett és oda adta őket a mellettem ülő srácnak. Ő is leült mellé és egy puszit nyomott a számra.

***

A nap további része rettenetesen unalmasan telt. Semmit nem csináltunk. Mindenki próbálta kiheverni a másnaposságot. Zayn és Lexi leléptek,Liam és Danielle nem is aludtak itt,Louisnak meg valami „fontos” dolga akadt.

Rendeltünk pizzát és leültünk a TV elé. Amikor mindent felfaltunk Kivittem a tányérokat és a poharakat.

-Harry mit csinálsz!? – próbáltam hangos lenni,de nem ment. Leszedtem a kezeit a derekamról és szembe fordultam vele.

-Valamit el kell mondanom. Már délután is próbáltam,de nem ment.

-Igen,tudom. Emlékszem. – forgattam a szemeim. Hirtelen az egyik kezével alám nyúlt és felkapott,a másikkal pedig betapasztotta a szám. Kiszaladt velem a garázsba és bevágott a hatalmas Range Rover-e hátsó ülésére. Ő is bepattant és gázt adott. Nagy sebességgel cikáztunk London utcáin.

-Harold Eward Styles! Azonnal állj meg és most már mond el,hogy mi bajod van!!!

Nem szólt semmit,ezzel még jobban felhúzott. Megpróbáltam előre hajolni hozzá,de a biztonsági öv visszarántott. Két perc se telt el és hatalmas fék csikorgást követően megálltunk. A külvárosban voltunk egy lepukkant játszótér közelében. Harry kikapcsolta magát és kiszállt. Kitépte a mellettem lévő ajtót és beszállt mellém. Idegesnek tűnt és szemében valami ismeretlen tűz égett.

-Kérlek segíts rajtam! – fejét a vállamba fúrta.

-Hogy segíthetnék,ha azt sem tudom mi van!?

-Én…nem is tudom… Nem vagyok benne biztos. Halvány részletek rémlenek csak a tegnap éjszakából. Azt hiszem lefeküdtem Louisval…

Nem tudtam mit mondani. Leszedtem magamról a fejét és ránéztem. Mit mondhatnék erre? Olyan valószínűtlen volt az egész. Nem volt jobb ötletem,hogy erre mit is mondjak,ezért csak megkérdeztem miben segíthetek.

-Tudom lehetetlen kérés,de…

-NEM FEKSZEM LE VELED! – olyan hirtelen reagáltam,hogy még én is meglepődtem. Miért is utasítok vissza egy ilyen szexi pasit? Ja,várjunk tudom már: a legjobb barátjával járok.

-De nem tudná meg senki. És Niall… nos szóval ő tud róla.

-Miről?

-A Louis-ról. Meg arról,hogy elhoztalak ide. – közelebb csúszott hozzám és kikapcsolta a biztonsági övemet. Megfogtam az ingét és közelebb rántottam magamhoz. Mélyen beszívtam bódító illatát és a fülébe suttogtam.

-Nem csalom meg Niallt. Csak… megnézzük,hogy tényleg meleg vagy-e.

Erre felnevetett és megcsókolt. Először kicsit félve csinálta aztán belejött. Kezdett felforrósodni a hangulat. Levettem Harryről a pólót és a mellkasát puszilgattam. Szépen lassan haladtam lefele. Ő közben próbált megszabadítani a bugyimtól,amit először nem nagyon hagytam,de nem tudtam betelni vele. Elégedetten néztem,ahogy a nadrágja kellő képpen érdeklődik felém.

-Megnyugtatlak. Nem vagy meleg. – nevettem.

-Hidd el megnyugodtam. – mosolygott és egy csókot nyomott a nyakamra. Lehet,hogy ezt még százszor megbánom és lehet,hogy nincs önuralmam,de letéptem Harryről a nadrágot. Csak pislogott a meglepettségtől,de nem sokáig habozott. Lenyomott a kocsi puha ülésére. Széttártam a lábam és rá bíztam magam. Apró puszikkal árasztott el ott lent.

A mennyországban éreztem magam,az első pillanatban. Halkan felsikkantottam,majd ahogy egyre hevesebben csinálta a hang erő is erősödött. Minden egyes porcikám remegett és az az öröm hullám ami elkapott le írhatatlan volt. Ő nem foglalkozott vele,csak mohón folytatta. Ezzel még több örömöt okozott nekem. Kicsit később egy halk nyögéssel és sziszegéssel ő is elment. Zihálva dőlt le rám. Fejét a melleim közé tette.

-Szeretsz? – kérdeztem kicsit bizonytalanul,remélve,hogy nem lesz a válasza.

-Ne haragudj,de… Nem szépítek. Kihasználtalak.

-De csak azért,mert hagytam magam. – mosolyogtam,de legbelül egy szörnyetegnek éreztem magam.