*Adele szemszöge*
Reggel korán felkeltem,Niallmanó még aludt amikor átosontam
Robinhoz.
-Robin! Kellj fel!! Kellj már fel!!! – ráztam meg a vállát.
-Ahjj! Mi van már? Tudod te egyáltalán mennyi az idő? –
húzta a fejére a takarót.
-Igen,tudom,de ez most nagyon fontos. Tegnap este felhívott
Gina és azt mondta,hogy látott rólam és Zaynről az újságban egy cikket,amit
neked el is küldött.
-Itt a telefonom nézd meg.
-Téged nem is érdekel!? Azt állítják,hogy együtt vagyunk.
Erre végre előbújt a takaró alól és gyorsan bekapcsolta
mobilját.
-Itt van. Azt írják: Zayn
Malik a One Direction szépfiúja ismét elcsábította egyik rajongóját. A lány
nevét nem tudjuk,de a kép mindent elárul.
-Ennyi elég is! Mutasd már a képet.
Megnéztem,és rá kellett jönnöm,hogy tényleg én vagyok rajta.
Kicsit rágódtam még rajta,aztán el is felejtettem ; hiszen Niallt nem érdekli.
-Ha nem baj én visszafekszem. – dőlt be az ágyba.
-Nem,csak ne nagyon aludj el,mert 11-kor indul anya gépe és
utána már a fiúkhoz megyünk. Utána meg megünnepeljük a szülinapodat. –
vigyorogtam.
-Nem felejtetted el!!??
-Hogy felejteném már el!? Még ajándékot is vettem,de azt
későbbre tartogatom.
-Köszönöm,te vagy a legjobb. – rohant oda hozzám és átölelt.
Hosszú eperszőke hajától szinte semmit nem láttam.
-Na akkor én is vissza megyek. – kacsintottam.
-Aztán ne rosszalkodjatok nekem. – szólt utánam.
Nem válaszoltam,mert már bent voltam a szobában. Édesen
aludt,halkan melléfeküdtem.
-Na végre itt vagy. – szólalt meg váratlanul.
-Jézusom!!! Te fent vagy!? Azt hittem még alszol.
-Bocsi. – puszilt meg – Nem akartalak megijeszteni.
-Hát sikerült. – nevettem – Mikor jönnek a többiek?
-Csak Louis jön,hogy minden cucc elférjen.
-Oké,egyébként intéztél nekünk jegyeket?
-Hát persze!
-Szuper,annyira várom. Mikor lesz?
-Szerda este. Majd úgyis együtt megyünk.
-Oké.
-De addig is adj egy csókot.
-Csak egyet!? – nevettünk mindketten. Valahogy teljesen más
volt a kapcsolatunk,mint Daviddel. Vele nem lehetett ilyeneken nevetni. Nem is
tudom mi van vele…remélem látta az újságot. Na jó,ez azért gonosz volt,de
megérdemelné.
Éppen teljesen egymásba „gabalyodtunk” amikor anya ránk
nyitott.
-Jó reggelt kicsim! – lépett be,de hirtelen vissza is csukta
az ajtót – Hát..ömm…bocsánat.
-ANYA!!
-Bocsi,nem gondoltam,hogy Niall itt is aludt.
-Semmi gond,csak jó lenne ha legközelebb kopognál.
-Rendben,csak szólni szerettem volna,hogy lassan
készüljetek,mert már tíz óra van.
-Oké. – beszélgettünk az ajtón keresztül.
-Hát azt hiszem a romantikának lőttek. – suttogta Niall és a
fürdőbe vette az irányt.
Gyorsan összeszedtük magunkat,és bekaptunk pár falatot.
Szerencsére Louis időben ide ért.
-Meg van mindenkinek minden cucca? – kérdezte anya.
-Igen. – válaszoltunk egyszerre és beszálltunk a kocsiba.
-Jó lenne sietni,nem akarom lekésni a gépem. – aggódott.
-Nyugalom Louis Tomlinson ül a kormány mögött. – nevetett és
végre elindultunk.
11 óra előtt tíz perccel értünk oda,még elköszönni se volt
időm ; csak egy gyors puszi és ölelés.
Hirtelen éles sikításra lettünk figyelmesek.
-Jajj,ne!!! Gyertek fussunk! – ordított Louis.
-Rajongók!? – kérdezte Robin,miközben magam után kezdtem
rángatni.
-Igen,és ezek általában már betegesek. Inkább elmenekülünk
előlük. – röhögött Niall.
-Huh,ezt megúsztuk. – lihegett a két srác,már az autóban.
-Akkor haza? – kérdezte Louis.
-Igen,de mi majd elmegyünk délután Robinnal.
-Igen? Jó,hogy szólsz.
-Most találtam ki. Végül is ma van a szülinapod.
-Oké,hova megyünk?
-Mozi?
-Jó lesz. – mosolygott.
Mire mindent megbeszéltünk meg is érkeztünk. Robint előre
küldtük,hogy pakoljon le,mi addig kiszedjük a többi csomagot.
-Na,arra gondoltam,hogy amíg mi moziban vagyunk ; ti
összehoztok egy kis kertipartit.
- Mégis hogyan!? Nem tudunk főzni,sütni. Legalábbis én nem.
– kerekedett ki Niall szeme.
-Nem is mondtam,hogy kell. Rendeljetek valamit. Tessék itt
van. – nyomtam kedvesem kezébe pár fontot – Ennyi csak elég.
-Nem kell! – adta vissza – Megoldjuk!
-Remélem. – mosolyogtam és elindultam befelé.
-Sziasztok. – léptem be az ajtón.
-Szia! – fogadott széles mosollyal Liam,Harry és Zayn.
-Hé,srácok! Én hol fogok aludni? – kérdezte bőröndjei
mellett álldogálva a kis szülinapos.
-Hát ez jó kérdés. – válaszolt Louis miközben ledobta
cipőjét.
-Aludhatnál velem. – ajánlotta fel Harry,de miután kimondta
fülig elvörösödött.
-Köszönöm. – jött zavarba Robin.
-Ez hihetetlen. – nevetett kínosan Zayn – Mindjárt jövök.
Felkapott egy doboz cigit és kiviharzott a hátsóudvarra.
-Neki meg mi baja? – nézett értetlenül Liam.
-Lövésem sincs. – válaszolt Niall.
-Szerintem pakoljunk ki és mi menjünk. – tereltem el a
témát.
-Rendben. – bólintott Rob és elindultunk az emeletre.
Szerencsére akadt pár segítőnk.
*Robin szemszöge*
Csodálatos lesz a 17. szülinapom. Adele-al elmegyünk mozizni
és tuti,hogy valami jó ajándékot vett,mert még nem adta oda.
És Harry…egy hétig egy szobában fogok vele lakni. Nagyon
aranyos.
-Ez lenne az én szobám. – nyitott ki előttem egy ajtót a
folyosó végén.
-Szép…de itt csak egy ágy van.
-Ömmm…igen. Ugye nem baj? – kérdezte félénken.
-Dehogy,szívesebben alszok veled,mint egyedül a kanapén. –
nevettem.
-Akkor jó. – mosolygott.
-Hova pakolhatok? – húztam be a bőröndöt a szoba közepére.
-Nem is tudom. A szekrényben nincs már túl sok hely.
-Had nézzem. – kinyitottam a szekrényt és kiborult egy csomó
összegyűrt ruha – Most már mindent értek.
-Bocsi. – nevetett és leszedte fejemről az alsógatyáját.
-Semmi. – nevettem én is.
A ruháimat inkább a bőröndben hagytam és elkezdtem készülődni.
-Itt a fürdő. – mutatott Harry egy ajtóra az ágyból fekve.
-Oké,köszi. – mosolyogtam.
Nem sokáig illegtem a tükör előtt,hiszen már késésben
voltunk.
-Robin! Siess,mert busszal megyünk! – kiabált be Adele.
-Rendben,készen vagyok. – rohantam ki a fürdőből,keresztül
Harry szobáján és lefelé a lépcsőn.
-Nagyon csini vagy. – hallottam újdonsült alvótársam hangját
miközben lefelé mentem.
-Mehetünk. – karoltam át Adelet.
-Na végre. – mosolygott – Körülbelül 5-re itthon vagyunk. –
nyomott egy puszit Niall szájára és elindultunk.
-Tudod melyikkel kell mennünk? – mutattam 3 buszra az út
túloldalán.
-Őőőő… - válaszolt értelmesen.
-Szerintem inkább menjünk gyalog. – kaptam elő a telefonom
és bekapcsoltam a GPS-t.
-Oké. – nevetett.
***
-Azt hiszem eltévedtünk. A GPS szerint itt kén lennie a
mozinak,de sehol semmi,csak pár ház. – idegeskedtem.
-Nyugi már! Szülinapod van,ne rontsd el!
-Jól van. – mosolyogtam – Nézd ott van 3 srác. Kérdezzük meg
tőlük,hogy merre van a mozi.
-Rendben.
Elindultunk feléjük és már messziről kiszúrtak minket.
-Sziasztok! – értünk oda a hozzájuk.
-Sziasztok! Miben segíthetünk? – kérdezte egy magas vörös
hajú mosolyogva.
-A mozit keressük. Tudtok segíteni? –kérdeztem.
-Persze. Menjetek vissza ezen az utcán,forduljatok balra.
Lesz ott egy sárgára festett cukrászda,annak az üzletsor végén lesz. De ha
eltévednétek,itt a számom. – nyújtott Adele-nak egy cetlit.
-Bocsi,de foglalt vagyok. – adta át nekem a telefonszámot.
-Köszi,reméljük oda találunk. – kacsintottam rájuk és
sarkonfordultunk.
-Helyesek voltak. – állapította meg Adele amikor már kicsit
távolabb jártunk.
-Az biztos,de neked legalább már van valakid.
-Még neked is lehet…
-Azt hiszem megjöttünk. – álltam meg a mozi előtt.
Semmi értelme nem volt eljönni,lekéstük a filmet és
indulhattunk haza. Szerencsére már nem tévedtünk el. Korán érkeztünk,4 óra
körül. Bementünk,de senkit nem találtunk.
-Hahó! Itt vagyunk! – kiabáltunk a hatalmas házban,de válasz
nem jött.
-Nézzük meg az udvaron. – mondta Adele és kinyitotta a hátsó
ajtót.
A medence szélén ott állt mind az öt srác és egyszerre
kiabálták:
-Meglepetés!! Boldog szülinapot!!
-Jajj,de kedvesek vagytok!!! Ez a te műved? – öleltem meg
barátnőmet.
-Kinek másé? Itt van az ajándékod is,de óvatosan,mert
törékeny.
Finoman kibontottam a csomagolópapírból és megláttam azt a
gyönyörű hógömböt.
És még egy annál is jobb dolgot. Belépő a fiúk koncertjére.
-Ez csodálatos,ennél jobbat senkise tudna adni. – lógtam még
mindig rajta,aztán a fiúk következtek.
Amikor Harryt megöleltem végigfutott a hideg a hátamon,olyan
jó érzés volt.
-Csobbanunk? – dobta le magáról pólóját Niall ; felkapta
Adelet és ruhástól beleugrott a medencébe vele.
-Te nem vagy jól. – nevetett Adele.
-De azért te így szeretsz? – kérdezte Niall.
-Még szép. – mászott ki vizesen – Ugye tudod,hogy te sem
úszod meg? – rohant felém és belelökött a vízbe.
Hamarosan óriási hülyéskedés vette kezdetét. Miután mindenki
csurom víz lett és már besötétedett kimásztunk a partra és lefeküdtünk a
napozóágyakba. Liam hozott ki mindenkinek pokrócot amivel betudtunk takarózni ;
Niall a gitárját,késő estig énekeltünk .Felejthetetlen szülinapi bulira
sikeredett ez az este.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése