Hirtelen arra kaptam
fel a fejem,hogy valaki átfogja a
derekam és magához húz…
Megfordultam és Zaynt láttam magam mögött.
-Te mit csinálsz itt? – kérdeztem.
-Csak tudni akartam melyik szállodában fogtok lakni.
-A Ricki’s-ben.
-Figyelj Adele – húzott magához most már elölről –
lehet,hogy én nem adtam meg a számom,de szeretnélek megismerni.
-Ööö. Jól van. – szinte szóhoz sem jutottam.
Váratlanul egy puszit nyomott az arcomra és megölelt.
-Szia. – köszönt el kedvesen.
-Szia.
-Nagyon kedves ez a fiú. – állapította meg anya miután
elment.
Gyorsan fogtunk egy taxit és negyed óra múlva meg is
érkeztünk a szállodába. Lepakoltunk és bevetettük magunkat az ágyba. Teljesen
kimerültünk. Kis pihenés után összepakoltunk és lementünk az étterembe
vacsorázni. 9 órakor már aludtunk is.
***
Reggel zeneszóra keltem a nyitott erkély mellett. Kimentem
és láttam,hogy Zayn áll lent és nekem énekel. Hirtelen eltűnt és már az ajtón
kopogott ; kinyitottam és beengedtem. Halkan beosontunk a szobámba,mivel a
többiek még aludtak.
-Mit csinálsz te itt? – kérdeztem és leültünk az ágyra.
Megfogta a kezem,összekulcsolta ujjainkat és a combjára tette.
-Minden olyan hirtelen történik. – mondtam halkan,miközben
az arcát fürgéztem.
-Tudom. – válaszolta huncut mosollyal és lassan közeledett
felém. Éreztem,hogy meg akar csókolni,de én elfordultam és csak egy arcra puszi
lett a dologból.
-Valami baj van? – kérdezte csüggedten.
-Nem,nem tudom,csak nem hiszem,hogy ez működne.
-Értem,éreztem,hogy Niallt jobban kedveled. – hajtotta le a
fejét. Kis idő múlva a kezemet is elengedte és indulni készült.
-Várj! – öleltem át – Nem akarom,hogy most emiatt szomorú
légy,vagy hogy megromoljon a kapcsolatod Niall-el.
-Ne aggódj. – mosolygott fájdalmasan – Most mennem kell.
Este gyertek át Robinnal. 7-re értetek jövünk. – mosolygott most már őszintén
és megpuszilta a homlokomat.
-Rendben,várlak benneteket. – kísértem ki.
Felkeltettem Robin és mindent elmeséltem neki.
-Miért nem engedte,hogy megcsókoljon? – értetlenkedett.
-Nem tudom. Kedves,aranyos meg minden,de én valahogy mégis
úgy érzem,hogy Niallt szeretem.
-Úúha. Ez így elég bonyolult.
Csak bólogattam,mert hallottam,hogy anya már fent van.
-Jó reggelt lányok. – nyitott be anya – Mi a program mára?
-Este jönnek értünk a fiúk,olyan 7 körül és átmegyünk
hozzájuk.
-Jól van,akkor készülődjetek. Keresünk egy plázát és tartunk
egy kis csajos délelőttöt.
Hamar készen voltunk. Gyalog indultunk,olyan 10 perc séta
után találtunk is egy bevásárlóközpontot.
-Na hol kezdjük? – állt meg Robin a pláza közepén.
-Szerintem keressünk egy kávézót,mert semmit nem
reggeliztem. – javasoltam.
Az emeleten beültünk egy csinos kis kávéházba. Két „fiú” ült
a velünk szemben lévő asztalnál. Az egyik igazán férfias volt,40 év körül. A
másik kicsit fiatalabb volt.
-Anya! – böktem oldalba – Azt hiszem akadt pár hódolód.
-Kire gondolsz?
Erre csak megrántottam a fejem az asztaluk felé.
-Gondolod?
-Miranda! Csak rájuk kell nézni. Folyton a tekintetedet
keresik. – mosolygott Robin.
-Tudod mit? Megisszuk az italunkat,felállunk és elsétálunk
mellettük. Te pedig leteszed a számod az asztalukra és tovább megyünk,nem
várjuk meg hogy mit reagálnak.
Így is tettünk,a „terv” bevált. A két fickó teli szájjal
vigyorgott anya után.
Még bementünk pár üzletbe és ebédre már otthon is voltunk.
Délután felhívtuk Ginát.
-Sziaaaa! – üvöltöttünk a telefonba.
-Sziasztok. Mi újság? Hallom jó a kedvetek.
-Az nem kifejezés. Tudod kikkel utaztunk együtt!? – kérdezte
izgatottan Robin.
-Nem. Kikkel?
-A ONE DIRECTIONNAL.
-Úristen. Mi volt? Mi volt? – visított Gina.
-Nagyon kedvesek voltak. Sokat beszélgettünk az úton. Niall
megadta nekem a számát,de közben Zayn is próbál többet kihozni a
kapcsolatunkból mint barátság. Kaptunk aláírást és ne aggódj,neked is kértünk.
– foglaltam össze röviden.
-ÉS!!! Szerintem köztem és Harry között is lesz valami. A
gépen folyton szemeztünk és egyszer „véletlenül” megsimogatta a kezem.
-Azta. Ezt nem hiszem el. Mekkora mázlisták vagytok. Ez
hihetetlen.
-És most figyelj. Reggel Zayn énekelt nekem az ablak alatt
és este átmegyünk hozzájuk. – folytattam a sztorit.
-De jó. Remélem minden rendben lesz veletek.
-Mi is. És mi van veled és Alex-szal? – kérdezte Rob.
-Semmi különös. Minden rendben.
Még vagy egy órát beszélgettünk, mindenféle dologról. Aztán
nagy nehezen elköszöntünk egymástól és elkezdtünk készülődni az estére.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése